Az idei szezon kiemelkedő jelentőségű a megbetegedések számának tekintetében. Egyes eredmények szerint idén kétszer annyi beteg van, mint tavaly, illetve tavaly előtt a járvány csúcsán. Elsősorban az influenzások száma a döntő, de számos más vírusos, bakteriális eredetű légúti fertőzés is jellemző, amely torokfájással, lázzal, köhögéssel párosulhat.
Ha idén nem voltál beteg, akkor szerencsés lehetsz, de ez koránt sem jelenti azt, hogy már túl vagy a nehezén. Az ország különböző régiójában eltérő gyorsasággal terjednek az inokulumok. A járvány még tart, sőt, az orvosok szerint március végéig még számolnunk kell a megbetegedés esélyével.
Ha már túl vagy a betegségen, vagy még éppen benne vagy, akkor is jól fog jönni ez a kis "úticsomag" számodra. Fontos, hogy tisztában légy a betegség lefolyásával, annak megfelelő kezelésével, az esetleges szövődményekkel is, hiszen minden évben jellemző az influenza által okozott szövődmények miatti ritka haláleset, így mindenképpen komolyan kell venni, helytelen és nem időszerű kezelése végzetes következményekhez vezethet.
Az elkövetkezendő pár sorban tegyük tisztába a jellemző vírusos, az influenza vírus és a bakteriális megbetegedések tüneti lefolyását. Természetesen a pontos diagnózishoz orvos szükséges, de ha kellően ismered a tüneti lefolyást, te is könnyen meggyőződhetsz arról, hogy milyen betegséggel is küzdesz. Van pár alapszabály, amikor már mindenképpen orvoshoz kell fordulnod, de az esetek többségében ezt már maga a beteg is érzi abból, hogy nem javul állapota 2-3 nap elteltével sem.
Influenza-vírus
Az influenzát speciális influenza vírusok okozzák. Az "egyszerű" vírusoktól eltérően őket már komolyabban kell
venni, ámbár nem is magát a betegséget, hanem az abból létrejövő szövődményeket. Maga az influenza erős levertséget okoz. Speciális jellemzője, hogy hirtelen okoz magas lázat. Ez párosul hidegrázással, gyengeséggel, majd erős végtag és izomfájdalmat érezhetünk. A jellemző torokfájdalom csak ezután szokott jelentkezni, azt követheti köhögés, tüsszentés, orrfolyás.
Természetesen pontos diagnózist itt sem lehet felállítani, hiszen számos más betegség is okozhat influenza-szerű megbetegedést. A betegség eléggé ledönti az embert a talpáról, valóban komoly gyengeség-érzetet okoz, de speciális gyógyszeres kezelést nem igényel, csak tüneti kezelést. Lázcsillapítás, izzasztás, rengeteg folyadékbevitel, jöhet a húsleves és a C-vitamin is dögivel. Azonban, influenzával, vagy infulenza-szerű megbetegedéssel érdemez orvoshoz fordulni, hogy kellő tanácsokkal tudjon ellátni minket a szövődmények kialakulásának megelőzésével kapcsolatban. Egy tüdőgyulladás valóban veszélyeket hordoz, főleg, ha a beteg immunitása amúgy is gyenge, krónikus beteg, esetleg kisgyermek vagy idős. Az influenza vírus általi fertőzés esetében tehát kellően oda kell figyelni a pihenésre, szó szerint ki kell feküdni a betegséget és orvossal érdemes konzultálni.
Vírusos megbetegedés
A vírusos betegségek általában nem komolyak, egy egészséges immunitású ember "könnyedén" legyőzi. Speciális gyógyszeres kezelést nem igényel, csak tüneti kezelés javallott, mert a vírusokat a szervezet önállóan is képes leküzdeni. A vírusos fertőzések tünetei kezdetben hasonlóak a bakteriális eredetű légúti fertőzésekéhez. Azért is fontos őket megkülönböztetni, mert eltérő kezelést is igényelnek.
Honnan tudhatod, hogy vírusos vagy bakteriális eredetű betegséged van?
Pontosan nem tudhatod, de sok árulkodó jel van, amiről sejteni lehet a vírusos megbetegedést. Számos tünet megegyezik a bakteriális fertőzéssel, ezért ez esetben nagyon fontos, hogy ha 2-3 nap eltelte után sem érzünk javulást, illetve tartósan magas a lázunk, gyanakodhatunk a baktériumokra.
A vírusos fertőzés esetében az első napokban erős torokfájás jelentkezik, azzal párosulhat egy általános rossz közérzet, gyengeség, fejfájás. A következő napokban jelentkezhet köhögés, tüsszentés, orrfolyás, majd láz. Természetesen az egyéntől függő, hogy kinél mikor, milyen intenzitással jelentkeznek a tünetek. Az általános kórfolyamatot tekintve tehát a vírusos betegségeknél eleinte a megfázás tipikus tüneteit észlelhetjük, ritkán jelentkezik hirtelen a magas láz. Az orrváladék és köpet alapján is tudjuk némileg sejteni, hogy vírus, avagy baktérium-e a tolakodó. Ha vizes, átlátszó, viszonylag hígabb a váladék, akkor valószínűséggel vírus, ha pedig sűrű, zöldes-sárgás színű, akkor baktérium.
A vírusos megbetegedés esetében általában 2-3 nap után már javulást lehet érezni, a torokfájás fokozatosan csillapodik, a láz nem áll fent tartósan, a közérzet javul.
A bakteriális fertőzést már sokkal komolyabban kell venni. Légúti fertőzésnél a kezdeti tünetek azonosak is lehetnek a vírusos fertőzéssel, azzal a különbséggel, hogy míg a vírusoknál általában a tünetek az első napokban a legerőteljesebbek, majd fokozatosan enyhülnek, addig a baktériumoknál egyre erősödnek a napok elteltével. Ha tartósan erősen fáj a torkunk, alig bírunk nyelni, egyoldali, vagy speciális helyre lokalizálódik a fájdalom, az már erős gyanút kelthet a baktériumokra, de a tartósan magas láz is nyomatékosít az orvoshoz való forduláshoz. A fájdalom átterjedhet a fülekre, de még a fogakra is. A szájüregbe belekukkantva ha azt látjuk, hogy nyelvünk erőteljesen lepedékes, a mandula gennyes, esetleg nyirokcsomó duzzanat és fájdalom is fellép, futás az orvoshoz.
Miért fontos, hogy tudjuk, baktérium, vagy vírus-e a betegséget okozó inokulum?
Sajnos még mindig sokan nem tudják, hogy miért is fontos a különbség. Jelentősnek gondolom kihangsúlyozni, hogy nem kell egyből orvoshoz rohanni, ha rosszul vagyunk. Legyünk türelemmel, mert 1-2 napi levertség után sem kell megijednünk, adjunk időt szervezetünknek. A nátha, és a megfázásos betegségeket 80%-ban vírusok okozzák, amelyek ellen nincs speciális gyógyszeres kezelés, így az orvos sem fog semmi mást mondani azon kívül, hogy maradjunk otthon, igyunk sokat, nyalogassunk mézet és pihenjünk. És ez pontosan így is van, ha vírusokról van szó.
A rettegett antibiotikum rezisztencia...
Ha az orvos baktériumokat okol a betegségért, nagy valószínűséggel antibiotikumot ír fel, melyek speciálisan csak a baktériumok életműködését tudják gátolni, a vírusokra ez nincs hatással. Nem is gondolnánk, mennyi kárt okozunk magunknak, ha feleslegesen szedünk antibiotikumot! Nem csak a betegséget nem fogjuk vele gyógyítani, de roncsoljuk a természetes bélflóránkat, illetve hozzájárulunk a rettegett antibiotikum rezisztencia jelenségéhez.
Nagyon fontos, hogy antibiotikumot tehát csak is akkor szedjünk, ha azt az orvos előírta! Ami még fontosabb ennél, hogy az antibiotikum szedését kúraszerűen kell végig vinni, azaz az előírt mennyiséget minden egyes nap be kell szedni, akkor is, ha a beteg a szedést követően 2-3 nappal már jobban van. A javulás annak köszönhető, hogy az orvosunk ügyes volt és jó gyógyszert adott, aminek hatására megkezdődött a baktériumok pusztítása. Ez koránt sem jelenti azt, hogy megfeledkezhetünk a további gyógyszer bevitelről.
A baktériumoknak meg van az az affinitása, hogy képesek ellenállóvá válni egy adott hatóanyaggal szemben, ha azt nem célzottan és nem megfelelő ideig visszük be szervezetünkbe. Ha nem csináljuk végig az antibiotikum kúrát, egyes baktériumok még életben maradhatnak, amelyek bár nem okoznak tüneteket, de ezek idővel felszaporodva újabb betegséget idézhetnek elő, és akkor már hiába próbálkozunk ugyanazzal az antibiotikummal, addigra kialakulhat az ellenállóság. Ezek a baktériumok még arra is képesek, hogy a következő generációknak átadják ezt a szuper képességüket, így egyre-egyre szűkül az a hatóanyag spektrum, amely még hatásos az adott baktérium törzsre.
Az antibiotikum-rezisztencia jelensége tehát létezik, nagyon is mai. Az orvostudomány legnagyobb szenzációja kétségkívül az antibiotikum, hiszen hála nekik, nem halunk bele egy tüszős mandulagyulladásba. Még... Na jó, nem rémisztgetek senkit, bízzunk az orvostudományban, hiszen már napjainkban is folynak a jelenséggel kapcsolatos kutatások. Borzasztó nagy tehát az orvosok felelőssége abban, hogy pontos diagnózist állítsanak fel, és csak is indokolt esetben írják fel az antibiotikumot. Nagy a felelőssége viszont a betegeknek is abban, hogy saját maguk is tisztában legyenek a veszélyekkel, a tünetek megfelelő körülírásával, és csak akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha az indokolt.
Nos, remélem tudtam pár hasznos tanácsot adni. Úgy gondolom, fontos, hogy tisztában legyünk a betegségek okozóival, főleg azért is, mert a kezelésük is ettől függően más-és más. Ne legyintsünk egy kis megfázásra sem, vegyük komolyan a gyógyulást, de persze megijedni sem kell. Türelem, sok folyadék, jöhet a C-vitamin, ágynyugalom, egy jó kis film, és ha baktérium, akkor elő az antibiotikummal!